A napenergiát az épületek közvetett és közvetlen módon tudják hasznosítani. Erről részletek a napenergia írásban találhatók. A szoláris rendszerek hasznosítják a napenergiát közvetlenül, elektromos áram termelésére (foto-voltatikus), vagy hőenergia termelésére (foto-termikus).
A hőenergia épületek esetében melegvíz termelést jelent, amit általában mint háztartási melegvíz (HMV) használunk fel. Ennek egy igen régóta ismert formája a kerti "tusolóhordó". Egy épület automatizált rendszerénél ez persze nem használható. Ilyenkor un. síkkollektoros vagy vákuumcsöves hőelnyelőket kell elhelyezni az épületen kívül, általában a tetőn. Elhelyezésének feltétele, a megfelelő hatékonyság érdekében a déli (dél-nyugati) tájolás, 30-45°dőlésszög és takarás, tehát árnyékmentesség. Az így előállított melegvizet lakás, vagy úszómedencék fűtésére is fel lehet használni, de ennek költséghatékonysága (megtérülése) bizonytalan, kiépítésük igen költséges. A kollektor csak a rendszer látványos része, de az épületben még nagyon sok gépészeti berendezést kell elhelyezni, aminek helyet is kell biztosítani, ezért ha ilyen rendszer elhelyezésén gondolkodunk, célszerű szakember segítségét igénybe venni.
![kép](kollektorok.gif)
Elektromos áram napenergiából napelemekkel állítható elő. Három fajtája létezik, a polikristályos szilícium, az monokristályos szilícium és a szálas. A szilíciumlapos napelem a legismertebb és a legolcsóbb, de a legrosszabb (~10%) hatásfokú, mert csak a teljes napfény spektrum esetén működőképes. Az monokristályos szilícium már az egyes spektrumokat önmagukban is képes hasznosítani, így kedvezőtlen fényviszonyok között is működik. A szálas, csak kísérleti szakaszban van, de ezé a technológiáé a jövő, mert bármilyen fényviszony mellet működőképes és ideális napsütés esetén, akár háromszor hatékonyabb is lehet, mint a szilíciumos napelem. Napelemerő bővebben>>
![kép](napelem.jpeg)
Speciális hőelnyelő bevonattal ellátott rézcső melegíti fel a fagyálló folyadékot. Azért síkkollektor a neve, mert a hőelnyelő csövek egy hátoldalon hőszigetelt táblába vannak beépítve, így a megjelenése egy lapos doboz. Szerkezete egyszerű, élettartama hosszú, környezeti hatásokra nem érzékeny. Két-három kollektor biztosítja egy család melegvíz szükségletét.
![kép](sikkollektor.jpg)
A vákuumcsöves napkollektor a leghatékonyabb kollektorfajta. Kedvezőtlen fényviszonyoknál és hidegebb időben is jobb hatékonysággal (15-20%) működik, mint a síkkollektor. A hatékonyságát a vákuumcső adja, mely 1,5 - 2 m hosszú üveg cső, amiben található egy hőgyűjtő rézcső. A vákuum szigeteli el az összegyűjtött hőt a környezettől, biztosítva a legmagasabb hatásfokot hidegebb időben is. A vákuumcső hengeres formájából adódóan a napsugárzás hosszabb ideig közvetlenül éri a felmelegedő (abszorber) lemezt, így nagyobb hatékonyságot eredményez a reggeli és a délutáni órákban is. Az előnye egyben a hátránya is. A vákuumcső - a bele zárt vákuum miatt - sérülékenyebb, a bonyolultabb gyártási technológia miatt drágább, mint a síkkollektor.
![kép](vakumcsoves.gif)
NAPKOLLEKTOR | ||
---|---|---|
![]() |
![]() |
|
![]() |
NAPELEM | ||
---|---|---|
![]() |
||