ENERGETIKAI
TANÚSÍTÁS A napenergiát az épületek közvetett és közvetlen módon tudják hasznosítani. Erről részletek a napenergia írásban találhatók. A szoláris rendszerek hasznosítják a napenergiát közvetlenül, elektromos áram termelésére (foto-voltatikus), vagy hőenergia termelésére (foto-termikus).
A hőenergia épületek esetében melegvíz termelést jelent, amit általában mint háztartási melegvíz (HMV) használunk fel. Ennek egy igen régóta ismert formája a kerti "tusolóhordó". Egy épület automatizált rendszerénél ez persze nem használható. Ilyenkor un. síkkollektoros vagy vákuumcsöves hőelnyelőket kell elhelyezni az épületen kívül, általában a tetőn. Elhelyezésének feltétele, a megfelelő hatékonyság érdekében a déli (dél-nyugati) tájolás, 30-45°dőlésszög és takarás, tehát árnyékmentesség. Az így előállított melegvizet lakás, vagy úszómedencék fűtésére is fel lehet használni, de ennek költséghatékonysága (megtérülése) bizonytalan, kiépítésük igen költséges. A kollektor csak a rendszer látványos része, de az épületben még nagyon sok gépészeti berendezést kell elhelyezni, aminek helyet is kell biztosítani, ezért ha ilyen rendszer elhelyezésén gondolkodunk, célszerű szakember segítségét igénybe venni.
Elektromos áram napenergiából napelemekkel állítható elő. Három fajtája létezik, a polikristályos szilícium, az monokristályos szilícium és a szálas. A szilíciumlapos napelem a legismertebb és a legolcsóbb, de a legrosszabb (~10%) hatásfokú, mert csak a teljes napfény spektrum esetén működőképes. Az monokristályos szilícium már az egyes spektrumokat önmagukban is képes hasznosítani, így kedvezőtlen fényviszonyok között is működik. A szálas, csak kísérleti szakaszban van, de ezé a technológiáé a jövő, mert bármilyen fényviszony mellet működőképes és ideális napsütés esetén, akár háromszor hatékonyabb is lehet, mint a szilíciumos napelem. Napelemerő bővebben>>
Speciális hőelnyelő bevonattal ellátott rézcső melegíti fel a fagyálló folyadékot. Azért síkkollektor a neve, mert a hőelnyelő csövek egy hátoldalon hőszigetelt táblába vannak beépítve, így a megjelenése egy lapos doboz. Szerkezete egyszerű, élettartama hosszú, környezeti hatásokra nem érzékeny. Két-három kollektor biztosítja egy család melegvíz szükségletét.
A vákuumcsöves napkollektor a leghatékonyabb kollektorfajta. Kedvezőtlen fényviszonyoknál és hidegebb időben is jobb hatékonysággal (15-20%) működik, mint a síkkollektor. A hatékonyságát a vákuumcső adja, mely 1,5 - 2 m hosszú üveg cső, amiben található egy hőgyűjtő rézcső. A vákuum szigeteli el az összegyűjtött hőt a környezettől, biztosítva a legmagasabb hatásfokot hidegebb időben is. A vákuumcső hengeres formájából adódóan a napsugárzás hosszabb ideig közvetlenül éri a felmelegedő (abszorber) lemezt, így nagyobb hatékonyságot eredményez a reggeli és a délutáni órákban is. Az előnye egyben a hátránya is. A vákuumcső - a bele zárt vákuum miatt - sérülékenyebb, a bonyolultabb gyártási technológia miatt drágább, mint a síkkollektor.
| NAPKOLLEKTOR | ||
|---|---|---|
 |
 |
|
 |
||
| NAPELEM | ||
|---|---|---|
 |
||
