tanulmányok
és írások
olvasnivaló
néhány
soros
Az olcsó
munka ára.
Kishazánkban igen nagy divat az
építkezõk körében,
hogy a
legolcsóbb kivitelezõt
bízzák meg a
munkával. Ez a spórolás
általában
már a tervezéskor megkezdõdik,
ezért
találkozom gyakran alig kitalált
épületekkel.
Ennek következtében gyakori, hogy a
végeredmény egy silány
minõségű
"alkotás", rengeteg - utólag már
szinte
megoldhatatlan - problémával.
Különösen nagy divat ez a
panelházak
hõszigetelésénél, ahol csak
az ár
számít, ezért többnyire
hozzá nem
értõ emberek, megfelelõ tervek
és
ellenõrzés nélkül, gyenge
minõségű anyagokból végzik
el a
munkát. Jó példa erre egy
pécsi
tízemeletes panelház, amelynek épp
most (2014.
március) bontják a
hõszigetelését,
és elõtűnik az egykori kivitelezõ
kontár
munkája. Látható, hogy a
ragasztó
pogácsák véletlenszerűen helyezkednek
el, az
elõírt ragasztási
módszernek nyoma sincs,
nem volt dűbelezés…
Végeredmény a bontás. Vajon nem lett
volna
olcsóbb egybõl megfelelõ szakemberrel,
a
valóban szükséges pénz
ráfordításával
elsõre jól
elkészíttetni?
- 2014.03. -
Elégetjük a jövõnket?
Aktuális és igen kedvelt téma a
megújuló energiák
használata, hiszen az EU
alapvetõ irányelveinek egyike az
energiagazdálkodás terén. Ennek
jegyében a
pécsi hõerõmű biomassza
tüzelésre
állt át, igen dicsíretes
módon.
Az már kevésbé dicséretes,
hogy, a
szükséges faaprítékot nem
erre a célra
telepített erdõkbõl, hanem a
Mecsekrõl
szerzi be. A Mecseki Erdészeti Zrt. - a nagy üzlet
érdekében - intenzív
erdõművelésbe
kezdett, vagy is mindent feláldoz a profitér.
Igen
intenzíven irtja az erdõt, mind ezt
úgy, hogy nem
csak szakmai, de jogi kérdéseket is fel vet a
tevékenységük, hiszen a
tarvágásokat
nem telepítik vissza - ami kötelezõ
lenne - a
szálalást pedig elég
sajátosan
értelmezi. Amúgy sem értem, hogy
miért
50-100 éves fákkal kell energiát
termelni,
miközben a ritkítás során
tonnaszám
kivágott csemetéket a helyszínen
elégetik,
ahelyett, hogy aprítékot
készítenének belõle.
Úgy látszik környezetvédelem
címén tűzre dobjuk az
egészségünket,
de még az unokáinkét is.
- 2012.03. -
Pécs -
Uránváros
Ez az egyik utolsó - a lakótelep
építési dömping
hajnalán
épült - Magyar városrész, ami
még a
hagyományos városszerkezet elveit
magán viseli.
Van központja, postával,
áruházzal, SzTK-val,
parkkal. Az épületek nagyrészt
még
követik az utcákat (vagy az utcák az
épületeket),
összességében
városias hangulata van, és nem csak
lakótelep.
Talán ezért is van az, hogy az itt
lakók
ragaszkodnak hozzá, és a város
más
részébõl is szívesen
jönnek ide. Az
elöregedett városrésznek sokat adott a
központ
felújítása. Újra
nyüzsög,
jó idõben tele vannak a padok, minden
felé emberek
jönnek-mennek, mint egy élõ
városban.
- 2012.02. -
Pécs - EKF
2010
Az a jó, hogy volt - vagy talán kicsit
még van is - egy európai szintű
kultúraépítés, minden
értelemben.
Annak is örülök, hogy sok
színvonalas új
és megújult épülettel,
parkkal, térrel
lett gazdagabb a város. Jó, hogy az
amúgy is
szép Pécs tovább
szépült, és
még az is jó, hogy a 2010.-es év
eszméletlen sok programját a pécsiek
"páholyból" élvezhették.
Sõt, ehhez
sok esetben még pénz sem kellett, hiszen
számtalan
ingyenes rendezvény volt, és némelyik
még
ma is fut. Ha ez így maradhatna, Pécs
valóban a
kultúra
fõvárosává
avanzsálhatna, és nem csak egy évre.
De az a baj, hogy az ország vezetõi
közül senki
sem akadt (pedig az utóbbi idõben
három
garnitúrának is lett volna
lehetõsége), aki
tett volna azért, hogy egy rendezvény, amelyre
nem csak
egész Európa figyel, megkapja a
megfelelõ anyagi
támogatást. Mert, ugye az összeg, ami
máshol
például egy híd
felújítására kell, itt
elég kellet,
hogy legyen az ország bemutatkozására.
Az
amúgy is szűkös
költségvetést olyan
objektumok létrehozására kellett
fordítani,
amik az EKF-tõl függetlenül is
évek óta
megoldatlanok, ezért az igazi "luxus"
beruházásokra (pl: nagy
kiállítótér) nem maradt
pénz. De
még nagyobb baj, hogy bár az EKF alapelvei
között kiemelten ott van a helyi gazdaság
élénkítésének
szándéka, a projektek
kivitelezését rendre
"idegenek", de még csak nem is
régióbeliek
kapták. A gazdaság terén a
városnak nem
hozott (a megtérülési
mutatókat ugyan nem
ismerem, de úgy érzem), vitt.
- 2011.12. -
